Molnár Gábor kilátó a Lugos-tetőn

A Lugos-tető a Bakony nyugati felén elhelyezkedő 410 méter magas hegy. Ezzel a magasságával elmarad a hegység legmagasabb pontjától, az 599 méteres Kab-hegytől,de az azt követő 536 méteres Üsti-hegytől és a Kis-Üsti-hegytől (532 méter) is.

Az Öcs településhez légvonalban ~3 kilométerre ágaskodó hegytető valószínűleg kevesek számára ismert, hiszen eddig nem volt semmilyen attrakció, ami a turistákat ide vonzotta volna.
A látogatottságot hivatott növelni az új építmény, a Molnár Gábor kilátó, melynek az átadására 2014. augusztus 30-án kerül sor.

így néz ki egy félkész kilátó

A kilátó nevét az ajkai kötődésű íróról kapta. aki a huszadik század legnépszerűbb vadász- és útleírásírója volt. A budapesti születésű Molnár Gábor (1908-1980) nagyszüleinél töltötte nyarait és iskolába is járt ide.

Édesapja korán meghalt, ami csak nehezítette, hogy erdész lehessen, pedig már gyerekkora óta kötődött a természethez és az állatokhoz egyaránt.

Egész fiatalon már megjárta Franciaországot és Brazíliában is végzett kutatómunkát, ahonnan 24 évesen, egy véletlen baleset következtében már vakon érkezett haza.
Első műve is ez után született "Az anakonda - a kígyó támadása" címmel, ami az Est vasárnapi mellékletében jelent meg. Ez akkora sikert hozott, hogy innentől több újság és rádió is közölte műveit, majd rögtön az írói társadalom vérkeringésébe találta magát.

Későbbi kalandozásai során felesége kíséretében kétszer is megfordult Mongóliában, majd a Brazil Külügyminisztérium meghívására ismét Brazíliába látogathatott, ahol több expedíción is részt vett és kutatómunkát végzett.

Molnár Gábor művei:

• Kalandok a brazíliai őserdőben, Bp., 1940
• A kutyafejű szikla, Bp., 1942 (regény)
• Ry-Ke a Matto Grosso ősvadonában, Bp., 1944 (ifjúsági regény)
• Magyar–portugál szótár (Függelék: A mai brazil élet), Bp., 1948
• Az óriáskígyók földjén (Amazonasi vadásznapló), Bp., 1955
• Jaguárországban, Bp., 1960
• A fehér arany vadonában, Bp.,1961
• Barátom a vadon, Bp., 1962
• Pálmakunyhó az őserdőben, Bp., 1963
• Ahol az ösvény véget ér – Észak-Brazília őserdeiben, Bp., 1964
• Egymillió hős országa – Arhangoj őserdeitől a Góbi sivatagig, Bp., 1966
• Négyen a vadonban, Bp., 1966
• A dzsungel doktora (Vital Brasil életrajza), Bp., 1967
• Holdárnyékban az őserdő, Bp., 1967
• Horgászom az Amazonason, Bp., 1968
• Bíborviskó, Bp., 1969
• Négy hágó sziklavadonában (Hegyi Margittal), Bp., 1972
• Gyémántmosók, Bp., 1972
• Makk és Jaguár, Bp., 1972
• Éjbe zuhant évek, Bp., 1973
• Én kedves Amazoniám, Bp., 1975
• A csendes halál démona, Bp., 1977 (regény)
• A Bakonytól Amazoniáig, Bp., 1978 (önéletrajzi regény)
• Az Arany-Góbi kősivatag, Bp., 1981

forrás: Wikipédia
Az író részletes életrajza a Wikipédián olvasható.